2012. október 25., csütörtök

19. fejezet - Ki mondta, hogy normálisak vagyunk? :D


A többiek addig tovább beszélgettek a nappaliban...
- Wáááá - állt meg előttem csillogó szemekkel. - Nem hiszem el, hogy több millió lány közül, pont mi ismerhetjük őket... olyan szerencséd volt, hogy összefutottál Harry-vel, meg, hogy a koncert után pont oda mentetek bulizni... Ez biztosan nem véletlen - hadarta izgatottan.
- Én is így gondolom - mondtam, majd kacsintottam.
- Akkor, ti ma Niall-el és Harry-vel randiztatok? - kérdezte mosolyogva.
- Aham - bólintottam. - Annyira örülök, hogy Amy és Niall egymásra találtak. Én meg... csak én lehetek az, aki ilyenkor lebetegedik - vettem elő egy újabb zsepit a zsebemből. Juppi, már nem vagyok lázas, csak az orrom folyik... - gondoltam.
- Olyan jó Amy-nek, meg végül is neked is, mert Harry totál beléd van esve - vigyorgott.
- Gondolod? Olyan nehezen lehet néha kiigazodni rajta - néztem ki az ablakon, majd nekiláttam teát főzni.
- Persze. Nem láttad még, hogy néz rád, amikor azt gondolja senki sem látja... - döntötte oldalra a fejét.
- Hmm - haraptam az ajkamba, miközben a készülő teát csekkoltam.
Megvártuk, amíg elkészül a tea, majd visszamentünk a többiekhez.
- Ezt nézzétek - mutatott ki a nappali ablakán Louis elkerekedett szemekkel.
Mindenki arra nézett. Az utcán elég sok rajongó ácsorgott és a fiúk neveit kiabálták.
- Ajjaj - nézett ki Zayn, mire az összes rajongó felsikított. - Az az érzésem, egyhamar nem jutunk haza - ült vissza a kanapéra.
- Hát nem. Hacsak, nem szeretnénk szétszedetni magunkat - nevetett Niall, majd nyomott egy puszit Amy arcára.
- Ezek szerint itt alszotok? - kérdeztem.
A fiúk bólintva összenéztek, majd röhögve tervezgetni kezdték, hogy ki kivel alszik majd.
- Az is biztos, hogy nem fogok veled aludni - szögezte le Amy Niall-nek.
- Naaa - tette karba a kezét Niall. - Pedig már reménykedtem - röhögte el magát.
Végül eldöntöttük: Niall, Louis és Harry a nappaliban alszanak, Zayn és Liam meg Amy szobájában a franciaágyon, Clara, Amy és én az én szobámban - mivel az ágyamat ki lehet húzni három személyesre.
- Ugye, nem akartok még aludni? - jött be a szobámba Harry, miközben mi - lányok - az ággyal bajlódtunk.
- Miért, mit szeretnél csinálni? Normális ember ilyenkor alszik - nézett rá Amy.
- Ki mondta, hogy mi normálisak vagyunk? - vigyorgott Harry, majd egy könnyed mozdulattal a helyére húzta az ágyat, amivel mi percek óta bajlódtunk.
- Senki - dobtam neki az egyik párnát.
- Hé - dobta vissza Harry röhögve.
Egy darabig párnacsatáztunk - hárman egy ellen - , majd fáradtan leültünk az ágyra. A nappaliból pattogatott kukorica illata terjengett és a tv zaja hallatszott. A többiek feltalálták magukat. A telefonomra pillantottam: 11 óra lesz.
- Hát, én alszom - dőltem hátra.
Clara ásított egyet, majd ő is ledőlt mellém, Amy is fáradtan nézett ránk.
- Hmm... Na jó, hagylak titeket - állt fel Harry, majd visszament a fiúkhoz.
Mindenki elment lezuhanyozni, majd átöltöztünk és lefeküdtünk aludni, csakhogy valakik megzavartak minket. Louis, Niall és Harry ránk ugrottak.
- Aú, Louis, eltöröd a lábamat - lökte le magáról Clara Louis-t.
Mindhárman próbáltuk kituszkolni őket az ágyból. Louis ekkor felkapcsolta a villanyt.
- Ezt nagyon kellett - húztam a fejemre a takarómat.
Niall röhögve Amy-re mászott, majd csikizni kezdte. Amy tiltakozott, megpróbálta lelökni az ágyról, de Niall nem engedte el, így mindketten a földre estek.
- Hagyjál! - sikította Amy.
- Halkabban, a többiek alszanak - mondta Harry.
- Aludni szeretnénk mi is - szólt Clara hunyorogva az erős fénytől, majd felpattant, hogy lezárja a villanyt.
- Ez itt most nem jó ötlet - mondta Louis mosolyogva és megakadályozta, hogy Clara a kapcsolóhoz jusson.
Segíteni akartam Amy-nek, de közben Harry lefogott. Nevetve dőlt velem együtt hátra. Megkíséreltem gyorsan elmenekülni, de elkapta a derekamat és nem engedett.
- Hé! - próbáltam kiszabadulni.
Elég érdekesen nézhettünk ki: Niall és Amy a földön, Louis lefogja Clara-t, Harry meg engem... És persze, hogy ekkor jött be Liam és Zayn.
- Az oké, hogy ti itt elvagytok, de mások aludni szeretnének - nézett ránk Liam a fejét csóválva. - Harry, mikor fogtok felnőni? - mosolygott.
- Soha - mondta egyszerre Niall és Harry.
Louis közben elengedte Clara-t, aki így Liam mögé rohant.
- Védj meg tőle! - mutatott Louis-ra.
- Jól van, de mit csináltatok? - ölelte át védelmezően mosolyogva Clara-t Liam.
- Nem hagynak aludni - húzta a fejére a takarót Amy, aki közben megszabadult Niall-től. - Folytassátok kint, pihenni akarunk! - mondta tompán a takaró alól.
- Még "jó éjt" puszit sem kapok? - ült le mellé Niall.
- Hmm... de! - tűnt fel újra Amy elpirulva, majd nyomott egy puszit Niall arcára.
Niall Amy derekára tette a kezét és gyengéden megcsókolta. Zayn és Louis röhögve majmolták őket, hangosan utánozva, ahogyan csókolóznak.
- Hülyék! - nézett rájuk szúrós szemmel Niall, majd felállt és Harry-re nézett. - Hagyjuk őket aludni... - kacsintott.
- Én még maradnék - nevetett Harry. - De menjünk - engedett el, mert mindvégig lefogva tartott.
Liam és Clara összenéztek, majd mindketten a másik irányba tekintettek. Liam-en kívül mindenki kiment.
- Jó éjt - nézett Clara szemébe, majd ránk pillantott és kisétált.
Mi még összemosolyogtunk, majd elnyomott minket az álom.

*Harry szemszög*
Vigyorogva leültem a kanapéra és elkezdtem a tv-t bámulni. Igazából az agyam máshol járt, nem is értettem, mit nézek. Gondolataimból a Liam-ből áradó feszültség rázott ki, amikor mellém ült.
- Louis? Ez mi volt? - kérdezte a fogait összeszorítva a másik oldalamra telepedő Louis-tól.
- He'? Csak haverkodom a csajokkal, mi van? - nézett rá az egyik szemöldökét felhúzva.
- Valóban? És miért Clara-ra másztál rá? Eddig úgy tudtam Rikki-t kedveled... - húzta össze a szemét Liam.
- Nyugi, jól tudod - pirult el Louis. -De most nincs itt. Mi köze ennek Clara-hoz? Csak nem...? - húzogatta a szemöldökét.
- Mi? Nem! Én Danielle-t szeretem - mondta Liam elkapva a tekintetét.
- Ja, azért érdekel ennyire Clara, mi? - kérdeztem oldalra döntve a fejemet. - És mi bajod Louis-val? Szingli. Hadd csináljon, amit akar... - folytam bele a beszélgetésbe.
- Igazad van - nézett rám Liam kifújva a levegőt. - Bocs, Lou, nem vagyok az apád - nevette el magát. - És amúgy... igen, érdekel Clara. Ahogy Abe, Amy, Loló, Timi és Rikki is. Barátként! - monda a hajába túrva. - Nekem ott van Dani és kész - dőlt hátra a kanapén.
- Oké, megértettük - ráncoltam a homlokomat, majd a fejemet csóválva, némán Louis-ra néztem.
Niall és Zayn közben újabb popcorn adaggal tértek vissza a konyhából, majd miután megettük, mi is lefeküdtünk aludni...

1 megjegyzés:

Itt hagyhatsz nekem üzenetet, ha tetszett a blog! *-*