13. fejezet - Randi és váratlan vendég...

Végülis nem történt semmi, meg amúgy is itt volt Niall, Zayn és Louis is...
Reggeli után Louis hazafuvarozott minket az Amy-vel közös lakásunkhoz. Amikor kiszálltunk az autóból Louis lehúzta az ablakát:
- Hé, Rikki!
- Hmm? - fordult vissza. Mi addig bementünk a ház előterébe, ahonnan még láthattuk őket.
- Ööö, nem szeretnél eljönni velem a vidámparkba? Ma nyárköszöntő nap van... - nézett rá Louis bizonytalanul mosolyogva.
- De, lehet róla szó - mosolyodott el Rikki, majd hitetlenül ránk pillantott "rosszul hallok?" stílusban. Mi meg mosolyogva, bátorítóan néztünk Rikki-re.
- Akkor, ma hívlak és megbeszéljük a részleteket, oké? - kacsintott Louis.
- Persze - válaszolt Rikki.
Tágra nyílt szemekkel nézett a távolodó autó után, majd szinte belénk ütközve, fülig érő szájjal sietett oda hozzánk. Bementünk a lakásba, becsuktam az ajtót, majd minden tekintet Rikki-re szegeződött.
- Nem hiszem el, nem hiszem el... ugye csak álmodtam? - rázta a fejét, mintha fel akarna ébredni.
- Nem álmodtad! - öleltem át.
- Akkor ti most randizni fogtok... jujj - ölelte meg Loló is.
- Erre még nem is gondoltam... mit vegyek fel, wááá - nézett ránk kétségbeesetten, de még mindig vigyorogva.
- Nyugi, addig kitaláljuk - nézett rá nyugtatóan Abe.
- Oké, olyan jó, hogy megismertelek titeket! - mondta, majd megcsörrent a telefonja. - Basszus, anya... - harapott az ajkába, majd kimagyarázta magát, hogy miért nincs még otthon.
Még azt is elrendezte, hogy ma itt aludjon nálunk és egész nap velünk lehessen. Loló és Abe is felhívta a szüleit és megkérték őket, hogy ma maradhassanak velünk. Így nyugodtan felkészíthettük Rikki-t a randijára. Nagyon jól szórakoztunk, még ebben a kis lakásban 5-en is. Rikki-nek kölcsönadtam egy ruhát, mert nem lett volna ideje hazaugrani. Louis 3 körül hívta, pont miután megebédeltünk. Megbeszélték, hogy 5-re jön majd érte.
Fél 4 körül, miközben Rikki hajával bíbelődtünk, csengettek. Azt hittük, hogy Louis az, így amikor kinyitottam, meglepetés ért:
- Clara? Szia! - lepődtem meg a kisírt szemekkel előttem álló unokatesómon. - Mi a baj? - kérdeztem.
- Szia Timi! - erőltetett egy mosolyt az arcára.
Szorosan megöleltem, majd beinvitáltam. Bemutattam a lányoknak.
- Mi történt? És hogyhogy itt vagy, Londonban? - kérdeztem a karját simogatva, miközben a kanapén ültünk.
A többiek is érdeklődve pillantottak rá, és addig békén hagyták Rikki haját.
- Chris... szakított velem! - buggyantak ki újra a könnyei.

Clara:

Clara az egyik unokatesóm, Olaszországban él szüleivel, jól beszél olaszul és angolul, bár magyar az anyanyelve. Az apukája olasztanár az ottani középiskolában, ahova ő is jár. Minden nyáron nálunk szokott tölteni néhány hetet, és ezt én is megteszem náluk. Egyébként anya és Clara anyja tesók.

Elmesélte, hogy Chris-szel Londonban utaztak a hétvégére. Miközben egy parkban sétáltak, Chris közölte, hogy van egy másik lány... erre Clara végig sem bírta hallgatni, csak elrohant tőle. Felhívta a szüleit és elmondta, hogy mi történt. Ők hallottak arról, hogy én pont Londonban vagyok, így miután beszéltek a szüleimmel, megmondták Clara-nak a címet.

- A szemétláda! - öleltem meg. - Amúgy örülök, hogy láthatlak - mondtam.
- Én is - mondta szipogva.
Abe adott neki egy csomag zsepit.
- Húú, én nem ismerem ezt a Chris-t, de leütném... ilyet tenni egy lánnyal? - nézett Clara-ra Amy.
- Nem bírom az ilyen alakokat! Szegénykém... - pillantott rá együtt érzően Loló is.
Egy ideig vigasztaltuk őt és még néha mosolygásra is rábírtuk. Louis csöngetett, így Rikki-nek mennie kellett.
- Mindent jegyezz meg, mert beszámolóval tartozol majd nekünk - kacsintott nevetve Rikki-re Abe.

Rikki így nézett ki:

A szeme:

Miután Rikki elment mind visszamentünk a nappaliba, bekapcsoltam a tv-t és Amy addig kaját készített.
A tv-ben épp a PS I Love You kezdődött... tipikus sírós film, most pont Clara-nak való. Amy kajájával kiegészülve leültünk a tv elé és azt néztük.