Visszarendeződtünk bulis pozícióba, majd Dj Malik remeklésével tovább táncoltunk...
*Harry szemszög*
Kb. hajnali 4 óra lehetett, amikor a lányok kidőltek, vagyis elaludtak a kanapékon. Mivel egyikünk sem volt képes hazavinni őket, a sofőrünk meg már régen hazament, úgy döntöttek itt alszanak. Louis hozott nekik takarókat is. Egy darabig néztük őket és a sötétségben üldögéltünk, majd Niall megtörte a csendet:
- Na jó, ez így uncsi... én éhes vagyok, ki tart velem a konyhába? - kérdezte.
- Én! - válaszolt egyszerre Zayn, Louis és Liam.
- De vigyázz, én nem vagyok Amy - röhögött Louis.
- Hát, veled nem is csinálnék semmi olyat - nevetett Niall. - Harry? Nem vagy éhes? - nézett rám kérdőn.
- Ööö... nem, majd később eszem. Itt maradok addig. Lehet, hogy felébrednek... - kerestem a kifogásokat.
- Te tudod, de ők nem csecsemők! - röhögött fel Zayn, majd elindultak kajálni.
Egy darabig néztem a békésen szunyókáló Timit, majd leguggoltam mellé. Olyan édesen aludt... Az egyik, arcába hulló tincset megfogtam és játszadozni kezdtem vele. Megérezhette, mert megrezzent, majd lassan kinyitotta a szemét... én meg visszarántottam a kezem, remélve, hogy nem nagyon veszi észre.
- Szia, Harry - köszönt álmosan.
- Szia, jót aludtál? - kérdeztem és közben távolabb hajoltam tőle, hogy fel tudjon ülni.
- Igen, csak keveset... de megvagyok - dőlt vissza mosolyogva.
- Nincs kedved megnézni a hajnalt? - kérdeztem reménykedve, a szemébe nézve.
- De... a többiek hol vannak? - kérdezte felülve.
- A fiúk kajálnak, Abe, Rikki, Loló és Amy még alszanak - haraptam az ajkamba egy pillanatra.
- Értem, és te miért nem eszel? - kérdezte huncutan mosolyogva, amivel elvarázsolt. Valamivel több ideig néztem őt, mint kellett volna...
- Én még nem vagyok éhes, úgy látszik elég volt a Louis-féle szendvics - találtam ki egy bevehető választ.
Mindketten kimentünk az üvegajtón keresztül a medencéhez, mert innen lehetett a legjobban látni a felkelő napot. A víz aranysárgán tükrözte vissza a nap első sugarait. Ettől minden más színben fénylett. Erőt vettem magamon és Timire néztem. Mosolyogva nézte a félhomályban a megjelenő horizontot. A szeme csillogva visszatükrözte a fényt, ami egyre jobban elárasztotta a kertet. Észrevette, hogy őt figyelem, ezért mosolyogva rám pillantott:
- Gyönyörű... - mondta a szemembe nézve.
Akárcsak te - mondtam magamban. - Az - tettem hozzá hangosan.
Timi - mintha olvasott volna a gondolataimban - elpirult, majd megrázva a fejét a medence vizétől visszatükröződő fordította az arcát. Becsukta a szemét és hagyta, hogy a sugár békésen megvilágítsa az arcát. Közelebb léptem hozzá. Kinyitotta a szemét, majd a szemembe nézett. Olyan szép kék szemei vannak! - gondoltam. Az arcom egyre közelebb került az övéhez, bár csak én mozdultam. A gyomrom beleremegett, amikor már alig volt köztünk néhány centi. Még sosem éreztem ilyet senki iránt...
*Timi szemszög*
Harry kivezetett a medencéhez. Innen tökéletesen lehetett látni a nap első sugarait. Varázslatos volt. A medence vize is visszatükrözte a fényeket. Miközben az aranysárga égitest emelkedését figyeltem, végiggondoltam az eddig történteket. Tegnap még nem is képzeltem volna, hogy valaha is ismerni fogom őket, akiket elérhetetlennek hittem... hogy itt fogok állni Harry mellett, a félhomályban, a napfelkeltét nézve.
Hogy együtt bulizunk majd velük és még a barátnőim is velem lesznek? Mindez eddig csak álom volt... és most kezd valósággá válni.
Harry tekintetét megéreztem az arcomon, ezért mosolyogva felé fordultam:
- Gyönyörű... - néztem a szemébe.
- Az - mondta.
Hirtelen melegség öntötte el az arcomat, mert elképzeltem amint megcsókol. Megráztam a fejem, hogy kirázzam belőle ezt a képtelen gondolatot, majd a fény felé fordítottam az arcomat és becsuktam a szememet. Hagytam, hogy a melegség átjárja a testemet.
Harry közelebb lépett hozzám. A szívem össze-vissza kalapált és a gyomromban feléledtek a lepkéim. Meg sem bírtam mozdulni. Egyre közelebb voltunk egymáshoz.
Hirtelen egy hűvös fuvallat csapott meg minket. A hajamat a szemembe fújta és kirázott a hideg. Harry kicsit tétován, de hátrább lépett.
- F..Fázom - koccantak össze a fogaim. Eddig észre sem vettem. - Menjünk be!
- Adok neked egy pulcsit, oké? - kérdezte Hazza, miközben beléptünk a meleg nappaliba.
- Oké - mondtam, majd leültem a kanapéra és előkaptam a telefonomat. Reggel 7 lesz pár perc múlva. Kb. 3 órát aludtam.Szuperül nézhetek ki - gondolkodtam. Közben Harry odaadta az egyik pulcsiját.
- Jó reggelt, Timi! - köszönt Liam sportruhában.
- Szia! Ti aludtatok egyáltalán? - kérdeztem mosolyogva. - Látom futni mész.
- Nem aludtunk... de már megszoktuk - nevetett fel álmosan. - Igen, futni megyek, azt is kell - kapta fel a zenelejátszóját.
- Jó futást! Nehogy elaludj közben - mondtam viccelődve.
- Nem fogok - mosolygott, majd kilépett az ajtón.
Harry-vel összenéztünk, majd elmosolyodtunk. Felvettem a pulcsit és megcsapott az illata. Megremegett a gyomrom is. Mélyen beszívtam, szerencsére ő ezt nem vette észre.
- Reggelt! - köszönt Niall egy szendviccsel kilépve a konyhából.
- Neked is, hol van Zayn? - néztem rá fáradtan.
- Elment reggeliért, mert minden maradékot megettem - röhögött.
Harry közben kapott egy SMS-t. Közölte, hogy sajnálja, de el kell intéznie valamit, elköszönt tőlünk, majd elment.Louis épp akkor jött le az emeletről.
- Szia, Lou. Szerinted lezuhanyozhatok itt? - kérdeztem tőle.
- Szia, persze. Megmutatom, merre van a mosdó - mosolygott rám, majd felmentünk az emeletre. - Ez az! - mutatott az egyik ajtóra, majd magamra hagyott. Lezuhanyoztam, utána lementem az étkezőbe. Már mindenki felébredt és épp reggelizni készültek, amikor odaértem. Zayn is visszaért.
- Szia Timi! Jó reggelt! - köszönt Abe.
- Sziasztok! - ültem le Loló mellé.
- Ti is fáradtak vagytok? - kérdezte Rikki.
- Aha - jött az egyöntetű válasz.
- Amúgy hol van Liam és Harry? - kérdezte Amy.
- Liam futni ment, Harry-nek meg dolga akadt - válaszoltam.
- Igaz, hogy te már 7-kor fent voltál? - kérdezte Louis.
- Igen - mondtam.
- És mit csináltatok addig, amíg mi aludtunk? - kérdezte Loló.
- Semmi különöset... a fiúk kajáltak én addig csak megnéztem a napkeltét - mondtam röviden.
Valahogy nem akartam elmesélni nekik, hogy mi történt a medencénél... végülis nem történt semmi, meg amúgy is itt volt Niall, Zayn és Louis is...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Itt hagyhatsz nekem üzenetet, ha tetszett a blog! *-*