18. fejezet - Niall&Amy...

Beültünk a taxiba - pontosabban Niall beült én meg az ölébe - és Harry házához vitettük magunkat.

Niall kinyitotta az ajtót egy kulccsal, majd bementünk. Az előszobában nem találtunk senkit, így Niall belépett a nappaliba.

- Ezt nézd meg! - vigyorgott.

Odasiettem mellé.

- Jujj, de édesek - néztem Timire és Harry-re.

Mindketten az oldalukon voltak, Harry átkarolta Timi derekát és a hajába temette az arcát. Így szunyókáltak.

- Hmm - karolt át hátulról Niall, majd puszilgatni kezdte a nyakamat.

- Tényleg szeretsz? - kérdezte Niall hitetlen arckifejezéssel.

- Aham... - néztem rá. - Kérdezd Timit, hányszor hallgatta, ahogyan álmodoztam arról a helyes ír fiúról a bandából. Amúgy pont te kérded? Miért, bennem mit látsz? - kérdeztem a padlóra szegezve a tekintetemet.

- Azóta? Amúgy igen, én kérdezem - csikizett meg. - Azt nem lehet szavakba önteni, hogy mit érzek irántad - húzott közel magához, majd megpuszilta az orrom hegyét.

- Hmm, igen, amióta ismerem a bandát, de így is túl sok mindent mondtam már... - döntöttem a fejemet a vállára, majd Timiék felé néztem.

Niall is követte a tekintetemet, majd közel ment hozzájuk, ráugrott Harry-re és úgy tett mintha megcsókolná.

- Szeretlek Harry! - visította lány hangon.

- Te megőrültél? - lökte le magáról Harry, miközben fáradtan körbenézett.

Timi a szemét dörzsölve a hátára fordult, majd értetlenül megrázta a fejét. 

- Mi történt itt? - kérdezte álmosan.

- Ezt kérdezhetnénk mi is. Mit csináltatok ti? - röhögött Niall, miközben leszállt Harry-ről és mellém állt. - Nem úgy volt, hogy lázas vagy?

- De.. - vonta össze a szemöldökét Timi, majd Harry-re nézett.

- Hát nem annak tűnt. Úgy aludtatok, mintha több is lenne köztetek, mint barátság - nézett rájuk Niall a szemöldökét húzogatva.

- Ööö, nem tudom, miről beszélsz, csak azért feküdtem mellé, mert nagyon fázott. Amúgy nem is akartam elaludni, csak elnyomott az álom... - magyarázta Harry, látszott rajta, hogy igazat mond, mégis elpirult.

- Hát, jó - bólogatott Niall, majd átkarolt hátulról.

Harry és Timi döbbenten össze- majd ránknéztek.

- Ezt hogy és mikor? - vigyorodott el Harry.

- Hát... - kezdte Niall, majd elmesélte nekik az étteremben történteket.
- Jujj - pattant ki Timi az ágyból, majd odajött hozzám és megölelt. - Annyira örülök! - mondta boldogan.
- Hát még én - mosolyodtam el.
Timi megállt mellettem, Niall meg a derekamat átölelve a vállamra tette a fejét. Harry közben felállt az ágyból és kérdőn ránk nézett.
- Most miért néztek? - kérdezte röhögve, majd mindenki megvonta a vállát.
Ekkor berontott Louis, Liam és Zayn.

*Timi szemszög*
- Hát ti? Milyen volt? - érdeklődött Zayn.
- Hmm... sokat tudnék mesélni - szólt Harry, majd elmondta dióhéjban, hogy miről maradtak le.
- Ó, remélem hamarosan jobban leszel - ölelt át Liam.
- Kösz - mosolyodtam el, majd egy zsepi után nyúltam.
- Mi lenne, ha elmennénk hozzánk? - vetette fel Amy.
Mindenki beleegyezett, majd miután megittam a teámat hívtunk egy taxit. A lakás előtt eszembe jutott, hogy Clara valószínűleg már otthon van.
- Várjatok - fordultam vissza a kulcsokkal. - Az unokatesóm, Clara egy darabig nálunk lakik, így valószínűleg most itthon van. Ő nem tudja, hogy mi ismerünk titeket stb. Kérlek, ne ijesszétek meg annyira - mondtam a fiúkra nézve.
- Oké - szólt Niall. - Ő az akit említettél? - nézett Amy-re.
- Aham - bólintott Amy.
Kinyitottam az ajtót, majd benéztem a nappaliba.
- Szia Clara, itthon vagyunk! - néztem a fotelben ülő, laptopozó unokatesómra (a fotel háttal van a nappali ajtajának).
A laptopra pillantottam és láttam, hogy 1D-s képeket néz. Szóval rajongó, hát ez pont jókor derül ki... eddig nem említette - gondolkodtam és majdnem elröhögtem magam.
- Helló - köszönt fel sem nézve a képernyőről és közben mosolygott.
A többiek az előszobában álltak, a fiúk is köszönni akartak, de Louis befogta a szájukat.
- Cs-sss - mutatott a nappali felé, majd bekukkantott az ajtón.
Meglátta Clara-t, majd mosolyogva belépett, a többiek is követték. Liam közelebb lépett a fotelhez, majd Clara fölé hajolt és a képernyőre pillantott.
- Jujj, ez tudom mikor készült! - mutatott a képernyőre vigyorogva.
Clara ijedtében felugrott és majdnem leejtette a gépet. Megfordult és tágra nyílt szemekkel nézett körbe.
- Jézusom... - sikított fel, majd a szája elé kapta a kezét és megrázta a fejét. - Ezt hogy?... - suttogta hitetlenül.
- Liam, tudod te mit jelent az, hogy "ne ijesszétek meg annyira"? - nézett Amy Liam-re a fejét csóválva.
- Ne haragudj... - nézett a döbbent lányra Liam.
- Én... nem értem, hogy kerültök ide és... és... - motyogott Clara.
- Hát, szerintem üljünk le előbb és mindent megtudsz - mondtam mosolyogva.
Leültünk a kanapéra, majd miután Clara átesett az első sokkon elmeséltem neki minden fontos dolgot.
- Őrület, szóval te - mutatott Amy-re - és Niall jártok... És te vagy az a Louis, akivel Rikki a vidámparkban volt - gondolkodott Louis-ra nézve. - Hogy én miért nem jöttem rá erre eddig... - mosolygott végignézve a társaságunkon.
- El akartam mondani, csak nem tudtam hogyan, meg azt sem sejtettem, hogy te is directioner vagy, de az előbbiekből ítélve... Szóval, ne haragudj, elmondtam volna - öleltem meg Clara-t, majd Harry-re pillantottam.
Mosolyogva figyelt minket.
- Akkor, te is magyar vagy, igaz? - nézett Clara-ra.
- Igen, de a szüleimmel Olaszországban élünk - bólogatott Clara.
- Tényleg szakított veled a barátod? - kérdezte Liam. - Ööö, tudom, illetlenség megkérdezni, de...
- Semmi baj, amúgy igen - nézett rá Clara. - Szemét volt velem, de tovább léptem, nem érdekel - tette hozzá.
- Nem tudja, kit veszített el... egy ilyen szép lányt - kacsintott Liam.
Clara elpirult, majd körbenézett.
- Ugye nem gond, ha Timit elrabolom néhány percre? - kérdezte.
Felálltam, majd követtem őt a konyhába, a többiek addig tovább beszélgettek a nappaliban...