16. fejezet - Gokart! :D

Mindketten örültek, mert így nem kell egyedül tölteniük a délutánt.
- Olyan furcsa megint ilyen üresen a lakás - ült le a fotelbe Amy, majd hátradöntötte a fejét.
- Az - mondtam. - Mit veszünk fel? - gondolkodtam.
- Nem tudom, de ki kellene találni - pattant fel, és mindketten a ruháink felé vettük az irányt.
Végül ezek mellett döntöttünk:

Amy

Én (Timi)

Mielőtt felöltöztünk volna még bekaptunk néhány falatot, majd felvettük a ruhánkat. Harry és Niall néhány perc múlva csöngettek is.

- Sziasztok! - nyitottam ajtót.

- Szia! - köszöntek, majd Niall átnézett a vállam fölött és Amy-re mosolygott.

Hátrébb léptem, hogy bejöhessenek. Niall lépett is, csak Harry állt még ott a nappalit vagy nem tudom mit nézve...

- Gyere már! - lökte meg Niall.

 Harry egy fejrázás kíséretében belépett. Megvárták, amíg felkaptuk a táskánkat, majd mindannyian lementünk.

- És hova megyünk? - kérdezte Amy, amíg beszálltunk egy taxiba.
- Hát... az titok - nézett össze Harry és Niall.
- Amúgy jól néztek ki! - mondta Harry elővéve azt a cuki mosolyát.
- Köszönjük - mondtuk egyszerre.
Nemsokára egy pályához érkeztünk, ahol meg is állt a taxi.
- Gokartozni fogunk? - néztem a fiúkra meglepetten.
- Ja - karolt vállon Niall, majd Amy-t is.
- Kibéreltük az egészet. Lehet, hogy ez nem az amire számítottatok, de... - magyarázta Harry.
- De van kajáló is - vágott a szavába Niall, miközben megnyalta a száját.
- Szupi! - mosolyogtunk össze Amy-vel, majd mindketten szaladni kezdtünk a gokart kocsik felé.
- Enyém a piros! - ültem bele az egyikbe.
- Nekem mindegy, de akkor legyen ez a kék - ült Amy is bele egy kocsiba.
A fiúk is utolértek minket, majd mind a 4-en a startvonalhoz gurultunk.
- Ti tudtok gokartozni? - kérdezte Niall röhögve.
- Nem nagyon, de mindent ki kell egyszer próbálni - válaszolt Amy vigyorogva.
Sokat bajlódtunk - mi, lányok - az irányítással, de néhány kör után belejöttünk. Az első körökben mindig Niall vagy Harry győzött, de aztán összekaptuk magunkat. Annyit nevettünk, hogy szinte nevetőpózban maradt a szám. Az egyik körnél Amy bevágott Niall elé. Mivel összementek, Harry nem tudta kikerülni őket.  Én még időben észrevettem, így kikerülve őket megnyertem azt a kört. Közben néha megszédültem és nem értettem, hogy miért. Az egyik kezemet az arcomhoz érintettem, ami megint forrónak tűnt... vállat vontam, majd tovább üldöztem az előttem haladó Niall-t. Néhány menet után úgy döntöttem, lassabbra veszem a tempót, így induláskor csigalassúsággal vezettem a járgányomat. Harry megállt mellettem, majd kiugrott a sajátjából. Rámászott a kocsimra, mögém csúszott, majd átkarolta a derekamat. Én nevetve gyorsítottam. Közben a hajamba fúrta a fejét. Mosolyogva próbáltam az útra koncentrálni, kevés sikerrel. Egy kellemes szellő felém fújta az illatát. Egy pillanatra becsuktam a szemem és mélyen beszívtam, majd a mellkasának döntöttem a fejem... csakhogy nem vettem észre az előttünk haladó Amy-t, így nagy robajjal nekimentünk.
- Hé! - nevetett Amy. - Nem ér ketten egy ellen! Egy kocsiban? Elfértek ti? - nézett ránk vigyorogva.
- Aham - nevettem bólogatva, majd visszavezettem a kocsit az kijelölt útra.
Niall is beszállt Amy mögé, így két kocsival folytattuk. Egy idő után - mivel megéheztünk - átmentünk a pálya melletti büféhez, ahol még egy terasz is volt. Kiültünk oda, majd rendeltünk pizzát és üdítőt.

- Hogy tetszett? Nem is vagytok olyan rosszak - vett el egy szeletet Harry.

- Hát mi mindenben jók vagyunk - vigyorgott Amy. - Csak vicc volt. Amúgy jó volt, többször csinálhatnánk ilyet.

- Szerintem is jó volt - kortyoltam bele a kólámba. - Főleg az ütközős részek, meg amikor ketten ültünk egy kocsiban - mosolyogtam.

- Ja, az jó volt. Tehetséged van az ütközéshez vagy csak valami elvette a figyelmedet? - nézett rám Niall, majd Harry-re pillantott, közben a szemöldökét húzogatta.

- Ööö - gondolkodtam, miközben a kólámban levő buborékokat követtem a szememmel. - Mindkettő - nevettem el végül magam.

- Na azért - kacsintott Niall. - Kaphatok a pizzádból, Amy - nézett Amy-re bociszemekkel.

- Nem, neked is van - húzta közelebb magához a tányérját Amy.

Niall szomorú arcot vágva hátradőlt és az üres tányérját nézegette.

- Najó, kaphatsz! De elnéztelek volna még egy darabig ilyen arccal - adott egy pizzaszeletet Amy Niall-nek.

- Tudtam, hogy nem fogsz ellenállni neki - vigyorgott Amy-re Harry.

Amy a fejét ingatva Harry-re mosolygott, majd hozzátette:

- Ja, persze. Neked nem is adtam volna!

- Most megsértődtem - nézett rá Amy-re Harry, lebiggyesztve a száját.

Amy felpattant, majd megölelte Harry-t.

- Nincs harag - nevetett Hazza.

Egész végig mosolyogva néztük őket Niall-el, majd felkaptam az utolsó szeletemet. Bele akartam harapni, de émelygés fogott el, amikor a pizzára néztem. Bár a nap szikrázóan sütött és meleg volt, engem rázni kezdett a hideg. A szeletet visszaejtettem a tányérra...