- Szia, Annabel vagyok, a barátaimnak csak Abe - mutatkozott be. - A mellettetek levő lakásban lakom, és hallottam, hogy most költöztetek ide. Arra gondoltam, megismerhetnénk egymást és, mondjuk megmutathatnék néhány jó helyet a városban - mosolygott kedvesen. - Remélem nem veszitek tolakodásnak...
Abe:
Behívtam, majd leültünk a nappaliban. - Örülünk, hogy megismerhetünk. Eddig nem is találkoztunk ittlakókkal. Legalább tudjuk már, hogy az egyikük kedves - mosolyogtam. - Amúgy nem nagyon ismerjük Londont, úgyhogy nagyon jó lenne, ha tényleg körbevezetnél minket.
- Én is örülök... ti is kedvesnek tűntök - nevette el magát Abe. - Mi lenne, ha holnap együtt elmennénk valahova?
- Jó ötlet, úgysem terveztünk semmit még holnapra... csak estére, koncertre megyünk - mondta Amy.
- Koncertre? Az jó, megkérdezhetem, hogy milyenre? - nézett Amyre Abe.
- Persze. A One Direction koncertjére - jelentette ki fülig érő szájjal.
- De szerencsések vagytok! Bár én nem vagyok rajongó, de tudom, hogy fél óra alatt elfogytak rá a jegyek - mondta Abe.
- Az egyik barátnőnk szerezte... Amúgy te mióta laksz itt? - kérdeztem.
- Ööö, azt hiszem 5 éve... - gondolkodott Abe. - Hát nekem most mennem kell, mert még vásárolni is akartam... sziasztok - mosolygott ránk feltápászkodva a kanapéról.
- Oké, akkor holnap - köszöntünk el tőle.
Gyorsan elszaladt a délutánunk. Este tévét néztünk, megvacsoráztunk, majd beszélgettünk és lefeküdtünk aludni. Egész éjjel csak forgolódtam, meg nem találtam a helyemet... hiányérzetem volt. Átfutott rajtam egy gondoltat: a holnapi nap különleges lesz... Hogy miért? Hát, nem is tudom... majd kiderül. ;)
Nagyooooon jó!!!! ;) ;) <3
VálaszTörlésköszönöööm:DDDD
VálaszTörlés