26. fejezet - Danielle...

Nagy meglepetés várt minket...
A hotel bejáratán épp akkor lépett be Danielle.
- Dani! - pattant fel Liam, majd odament, hogy üdvözölje barátnőjét.
Szorosan megölelte, majd váltottak egy szenvedélyes "rég láttalak" csókot.
Mi csak mosolyogva néztük őket - kivéve egy valakit. Clara csak megpróbált mosolyogni, de a szemében láttam a csalódottságot. Hát, igen, nem mindenki örül Dani-nek.
Liam átkarolta Dani derekát, majd odajöttek hozzánk.
- Sziasztok - köszönt kedvesen Danielle.
Odamentem hozzá, bemutatkoztam, majd megöleltem. A többiek is hasonlóan cselekedtek. A fiúk csak mosolyogva felé biccentettek. Clara feszengve állt meg Dani előtt, majd megölelte. Én csak lesütöttem a szememet, tudtam mit érezhet. Liam ránk mosolygott. Látszott rajta, örül, hogy megismerhetjük a barátnőjét. Aztán megakadt a tekintete Clara-n, aki mellettem állt. Mivel Clara elkapta tekintetét, kérdőn nézett rám. A többiek közben mind Dani-vel foglalkoztak, kérdezgették stb. Liam szemébe néztem, majd megráztam a fejemet. Ő lassan bólintott, majd Dani-hez fordult.
Ezek után elmentünk vacsorázni. Egy nagy asztalhoz ültünk. Liam-en látszott, hogy hiányzott neki Danielle. Egész végig ölelgette. Néha találkozott a tekintete Clara-éval, ilyenkor mindketten zavarba jött. Clara egész végig szinte szótlanul evett. Sejtettem, hogy kedveli Liam-et, de azt nem, hogy erősebb érzelmek is fűzik hozzá. Nagyon sajnáltam, de reméltem, hogy megérti, Liam most boldog. És ha Dani-vel az...
Vacsi után mindenki elfoglalta magát. Louis és Rikki sétálni mentek, Niall és Amy a tetőteret fedezték fel, Zayn és Harry a játékteremben csocsóztak, Abe és Clara valami sorozatot néztek. Loló és én úgy döntöttük igénybe vesszük a wellness részleget. Miközben összeszedtük a törülközőinket, akaratlanul is meghallottam Dani és Liam beszélgetését...

*Liam szemszög*
Örültem, hogy újra láthatom Danielle-t. Hiányzott már... de nem éreztem ugyanolyannak a kapcsolatunkat, mint eddig. Mintha megváltozott volna valami... és én nem tudok rájönni, hogy mi. Érzem, hogy még mindig szeretem... De benne nem tudok kiigazodni. Reméltem, hogy ez csak az én fejemben van így, hogy semmi sem változott...
Az ágyon ültem és gondolkodtam, amikor bejött Danielle. Mosolyogva az ölembe ült. Megpusziltam az arcát, majd a nyakát kezdtem el csókolgatni. Azt hittem, ő is arra gondol amire én, de ehelyett elhúzódott. Ekkor megcsörrent a telefonja.
- Bocs, ezt fel kell vennem - mondta, majd kisétált a folyosóra.
Hosszasan néztem utána. Nem, ő nem a régi Danielle...
Néhány perc múlva visszajött és felkapta a táskáját. Rám nézett. Szemei egy darabig rajtam függtek, majd halkan sóhajtva visszadobta a táskáját.
- Egy fontos megbeszélésre kellene mennem, de... azt hiszem inkább maradok - ült vissza mellém.
- Dani... - mondtam halkan.
Ő csak hozzám bújt, mire én átöleltem. Megint éreztem valamit, amit régen is. De. De valami mégis más volt...
- Szóval, amíg én Franciaországban voltam, ti becsajoztatok? - törte meg a csendet.
- Nem, ők csak a barátaink. Illetve Niall és Louis tényleg barátnőre leltek, de... De miért kérded ezt?
- Semmi, csak... - nézett maga elé elgondolkodva. - Hiányoztál - túrt bele a hajamba.
A telefonom üzenetet jelzett. Danielle felkapta a szekrény tetejéről, és felém nyújtotta. A keze megállt közöttünk és az arcáról lassan lefagyott a mosoly.
- Miért hazudtál? Akkor ő ki? - fordította felém a képernyőt.
A háttérképem. Clara-val épp karaokézunk, egymásra mosolyogva. Clara akkor állította be háttérnek, amikor egymás mobiljával babráltunk. Erről teljesen megfeledkeztem.
- Nem, teljesen félreérted... Nem hazudtam - kezdtem, de nem engedte, hogy folytassam.
- Liam, nem érdekel... Ez közöttünk már rég nem működik és most... Miért nem mondtad el, hogy valaki más is felkeltette a figyelmedet?
Dani hangja erősen mart a szívembe. Meg sem tudtam szólalni. Ő csak felállt. Felkapta a táskáját és ki akart menni. Ekkor megfogtam a kezét.
- Dani, ne hagyj itt, én téged szeretlek - mondtam a könnyeimmel küszködve.
- Nem. Csak ezt szeretnéd hinni. De te is tudod, hogy ez nem így van.
- Miért mondod ezt? Egy kép miatt? Ennyire kevés tartott össze minket, hogy ez is megárt a kapcsolatunknak? - suttogtam.
- Liam. Vége. Értsd meg - rántotta ki a kezét az enyémből.
Kinyitotta az ajtót, majd kiment. Nem csak a szobából... a kapcsolatunkból is kilépett. Vége - csengett a fülemben a hangja.
Visszarogytam az ágyamra és a kezembe temettem az arcomat. Hogy lehet vége egy kapcsolatnak másodpercek alatt? 

*Clara szemszög*
Meguntam a sorozatot, így elindultam  a büfébe venni valami nasit. Elhaladtam Liamék szobája mellett, túl csönd volt odabent. Halkan bekopogtam. Mivel nem jött válasz, lassan benyitottam. Liam az ágyán ült és szomorúan bámult maga elé.
- Liam - szólaltam meg.
Ő csak felnézett rám, majd lesütötte a szemét.
- Mi történt? - ültem le mellé.
- Danielle... szakított velem - mondta rekedten, majd a szemembe nézett.
- Oh, nagyon sajnálom - hebegtem. - Biztosan kibékültök majd - tettem hozzá. Éreztem, hogy a torkom összeszorul.
- Nem hinném - mosolyodott el szomorúan. - Nem úgy tűnt... És tudod mit? Azt sem tudom, mi az oka... Nem. Biztosan nem az, amit mondott - nézett a telefonjára.
- De... úgy látszott, jól megvagytok. Még a külön töltött idő sem ártott, akkor mi történt? - kérdeztem.
- Clara - nézett rám. Láttam, ahogyan összeszorítja az egyik öklét. - Nem volt a legjobb ötlet kicserélni a háttérképemet - mondta, majd a kezembe nyomta a telefont.
Még mindig az volt a háttere, amit én állítottam be neki a repülőn. Az ajkamba haraptam és lehunytam a szememet.
- Liam... én nagyon sajnálom. Nem akartam. Nem tudtam, hogy ebből baj lesz...
Ő csak összeszorította a fogait. Visszaadtam a mobilt. Rápillantott, majd lehunyta a szemét.
- Utálom ezt az egészet - nézett a plafonra.
- Hidd el, minden megoldódik - mondtam. - Danielle meg fogja érteni... Hiszen szeretitek egymást - suttogtam.
- Nem, én nem erről beszélek - nézett a szemembe...